Héraklész felmérő

Vasárnapi Héraklész felmérő. Egész héten ezt vártam kíváncsisággal vegyes izgalommal, hogy vajon sikerül-e megúsznom a junior "A" szintet 1500m-en. Már előző este rákészültem a megmérettetésre. Feszült voltam, mert eddig még nem úsztam ilyen "hosszút" felmérőn. Az természetes volt, hogy a távot bírni fogom, az irammal viszont már kevésbé voltam kibékülve. Főként azon aggódtam, hogy ne lassuljak le a második 750m-en. Vacsora után  leírtam, hogy milyen százakat szeretnék úszni. Belekalkuláltam a fáradást valamint, hogy az első 100m mindig jobban sikerül. Ez alapján 19.25-öt kellett úsznom. (Junior "A" szint : 19.30 - átlag : 1.18/100m) Gondoltam ha nehezen is, de csak meg kell legyen.
"Rajt" előtt 1,5 órával érkeztünk az uszodába Öcsém társaságában, úgyhogy volt időm bőven. Egy órával az indulás előtt Ben Gay-el kezdtem a bemelegítést, majd mentem egy laktát mérésre. (1,5) Elkezdtem az igazi melegítést, itt már nem csak a krém dolgozott, hanem Én is. Gimnasztika, fő hangsúly a karokon. Majd irány a medence. Szokásos felmérő előtti melegítés, technika és néhány erős. Futás az öltözőbe dressz csere. Még egy utolsó simítás, hogy a szemüveg is tökéletes legyen, és ismét a vízben, a rajtjelre várva. Gabi néni sípol és elkezdődött!
Az első 100m-en belém hasít: "Ezt meg kell csinálni!" Akár a versenyeken. Majd a gondolat elillan és már csak az úszásra, a technikára, a megfelelő sebességre koncentrálok. Ez utóbbiban a parton álló edzőm, Ica van segítségemre, aki minden 100m után mutatja, hogy időben mennyire vagyok az általa kitűzött időeredménytől. (Ez egyébként saját célomtól 1mp-cel volt könnyebb, úgy tűnik Én szigorúbb vagyok magamhoz) Jól esett az úszás, éreztem, hogy remekül megy amit az is alátámasztott, hogy Ica jelzései alapján minden 100m jobban sikerült, mint azt mindketten vártuk. Sajnos az utolsó előttiben kicsit megfáradtam. Sebaj, az első 200m kompenzálja ezt a kis malőrt. Már csak 100m Ica és Öcsém, mint őrültek ugrálnak, hadonásznak a medenceparton, hogy tegyek hozzá még egy picit, nagyon kell hajtani. Végre beértem! Kapkodom a levegőt, jön Ica:
-19.29 Nagyon jó volt! Ússz 400m levezetést!
-Jó, rendben.- ziháltam és a fáradtságtól fel sem fogtam. -Még mennem kell laktát mérésre.- (6,5) tettem hozzá, még mindig kicsit zavartan.
Elkezdtem a 400m levezetést, de nem bírtam végigúszni, mert mindkét karom beállt. Próbáltam lenyújtani, de ez sem segített, úgyhogy a levezetés 100m-re mérséklődött, és nyújtásra. "Majd otthon bekenem valamivel." gondoltam és kis csalódással, hogy megint az "éppen meglett a szint" kategóriába estem, elindultam az öltözőbe. Készülődés közben azért kicsit megvigasztalódtam, és mivel állandó mozgáshiánnyal küzdök hazasétáltam. :)
A lényeg, hogy megúsztam az "A" szintet, és nem mellékesen 800m-en is egyéni csúcsot döntöttem. 10.29 --> 10.16! Már csak a 10km futáson kell bizonyítanom. :) Összességében nagyon elégedett vagyok a hétvégével! :D

"Végre hazaértem"